GayTalk

Önbizalom

Szerinted mi a világ leggyakoribb betegsége? A rák? Az AIDS? A depresszió? Majdnem. Szerintem az önbizalomhiány.

Manapság egyre több hibás önértékeléssel rendelkező emberrel lehet találkozni. Hogy mi teszi ezt, az nyilvánvaló. Csak körül kell nézni, tökéletes emberek mosolyognak le ránk a plakátokról, a tv-kből, a szórólapokról. Tökéletes, vékony, ránctalan és pattanástalan emberek, olyanok, amilyenek mi is lehetünk ha x vagy y terméket fogyasztjuk.

Ez, valamint az értékek devalválódása rengeteg fiatalt rossz irányba visz és befolyásolja a lelki fejlődését, álértékek felvételére kényszeríti és az önkifejezés, önmegvalósítás égisze alatt ráerőltet egy olyan személyiséget ami minden, csak nem ő.

Ez a jelenség fokozottan veszélyes, ha valaki meleg. Ugyanis nem elég, hogy a fiatalok egyre nagyobb tömege érzi azt, hogy nem tud megfelelni a világ elvárásainak mert nem tökéletes a megjelenése, nem tömeg-ember hanem egyéniség és ezért egyre kevesebben értik meg, ráadásként még "más" is.

Az önbizalomhiány kialakulásának okait a végtelenségig lehetne még taglalni, de most térjünk inkább át magára a jelenségre.

Az önbizalom hiánya egy olyan állapot, amikor valaki nem hisz magában. Ez nem azt jelenti hogy nem egoista, hanem azt hogy nincs meg benne a reális önbecsülés és saját képességeit a valósnál sokkal kevesebbre értékeli. Nem hiszi, hogy jó lenne bármire is, azt képzelni mindenre, vagy legalábbis a dolgok jó részére képtelen (pl.: nem néz ki jól, nem tud magának párt szerezni stb.).

Meggyőződésem hogy a külvilág elvárásai plusz a másság feldolgozása egyes fiatal melegeket olyan utakra taszíthatnak amely nem vezet sehová. Ezekből a melegekből lesznek később a kamionos magamutogatók, vagy a hozzájuk hasonlók. Nem hiszem, hogy közületek egy is van, aki erre a sorsra vágyna vagy csak erre lenne érdemes.

Mit lehet tenni?- teszitek fel jogosan a kérdést. Mindenekelőtt a hangsúly azon van, hogy számotokra mi a fontosabb? A közvetlen környezet hatása, a barátaitok,  családotok, szeretteitek véleménye rólatok vagy az elérhetetlen tökéletesség utáni hajsza?

Másodszor, szép dolog a szerénység- nekem sosem ment igazán- de nem kell túlzásba vinni. Ha sikert értek el valamilyen téren vagy egyszerűen csak érzitek hogy valamiben jók vagytok, nektek is becsülnötök kell magatokat. Az eredményeitekre büszkének kell lenni és nem kell hangoztatni, de szem előtt kell tartani hogy az azokhoz vezető út nem volt egyszerű. Valamilyen szinten példát mutattok másoknak, így igazán van okotok büszkének lenni magatokra. Ez még egy faktor ami segíthet leépíteni a görcsölés falait, amik körbezárnak titeket.

És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: szerintem attól függetlenül hogy hisztek-e valamilyen felsőbb hatalomban vagy nem, mindenki számára elfogadható a tény hogy nem véletlenül vagyunk a világon. Nincs olyan hogy felesleges, értéktelen ember, maximum eltévedt, elkallódott emberről beszélhetünk. Rajtotok múlik, hogy melyik utat választjátok magatoknak. Mindig az első lépés a legnehezebb, de ha szilárd elhatározásotok hogy igen, ti normális, se nem álértékekkel telepumpált, se nem félelmektől szorongatott életet szeretnétek élni, akkor ez így is lesz. Az élet nem könnyű, de épp ez az ami kialakíthatja az ember egészséges önbecsülését. Ha valaki erre törekszik, biztosan nem fog egyedül maradni.

gaytalk.blog@gmail.com

captain@paperboat.hu

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja